11 kérdés a dohánypárologtatással kapcsolatban, amelyek érdekelhetik Önt

Figyelmeztetés: semmilyen módon nem támogatjuk a dohányzást vagy a nikotinfüggőséget. Ha Ön nem dohányzik, ne kezdje el. A nikotin rendkívül addiktív. Ez a cikk nem alkalmas 18 év alattiak számára.

  1. Mi a dohány elpárologtatása?
  2. Milyen dohányt használnak?
  3. Miben különbözik a dohány párologtatása a dohányzástól?
  4. A párologtatás vagy a dohányzás rosszabb?
  5. Káros a párologtatás?
  6. A párologtatás jobban függőséget okoz, mint a cigaretta?
  7. A dohány párologtatása segít a dohányzásról való leszokásban?
  8. Milyen káros hatásai lehetnek a dohányzásnak, a párolásnak vagy más dohánytermékek használatának a környezetre?
  9. Milyen hőmérsékleten párologtassuk el a dohányt?
  10. Melyik a legjobb párologtató a dohány elpárologtatásához?
  11. Mi keletkezik, amikor a dohányt a párologtatóban melegítik?

 

1. Mi a dohány elpárologtatása?

A vaping az a folyamat, amelynek során a felhasználó elektromos eszköz, például vaporizer vagy e-cigaretta által termelt gőzt lélegzik be és lélegzi ki. Dohány párologtatásakor a felhasználó egy olyan párologtatóból származó gőzt lélegzi be, amelynek kamrája dohánylevelekkel van töltve. A dohánylevelek csak felmelegednek, égés nem történik.

A párologtatást eredetileg azért találták ki, hogy az emberek úgy lélegezhessék be a nikotint, hogy ne tegyék ki a szervezetüket a hagyományos dohányzással járó rákkeltő anyagoknak. A dohány mellett gyógynövények, kannabiszvirágok (CBD-virágok), folyadékok (e-liquid) vagy olajok és koncentrátumok is inhalálhatók.

2. Milyen dohányt használnak?

A dohánypárolás száraz dohányleveleket, kézzel sodort dohányt vagy cigarettából eltávolított dohányt használ. Hozzá kell tenni, hogy a hagyományos cigarettadohány meglehetősen alkalmatlan, mivel számos olyan adalékanyagot tartalmaz, amelyek károsak lehetnek az egészségre, függetlenül attól, hogy vaping anyagként használják.

A dohányt elvileg bármilyen formában lehet párologtatni, de lényeges, hogy ne tartalmazzon semmilyen hozzáadott anyagot. A dohány kiválasztása a felhasználó preferenciáitól függ. A piacon kapható pipadohányt a felhasználók tisztasága és íze miatt kedvelik.

A dohánylevelek aprítása (aprítása) alapvető szerepet játszik. A túl nagy dohánydarabok nem párolognak olyan jól, mint a kisebbek. Ahhoz, hogy a leveleket finomra aprítsa, csak használjon aprítógépet. A cigarettacsomagolású dohány általában jó állagú a pároláshoz.

       

Párologtatásra használt szárított dohány

3. Miben különbözik a dohány párologtatása a dohányzástól?

A párologtatás csak felmelegíti a dohányt, ami különbözik a dohányzástól, amely elégeti a dohányt, és olyan káros melléktermékeket termel, mint a kátrány és a nitrogén-oxid. A dohányleveleket körülbelül 900 °C-os hőmérsékleten égetik el. Ha a dohányt nem elégetjük, hanem melegítjük, a nikotin felszabadul, és nem keletkezik kátrány és más, az égetéssel járó káros melléktermékek.

Egy másik különbség a cigarettázás és a párologtatott dohány között az idő. Míg a cigaretta elszívása gyors ügy, addig a dohány párolgásakor a minőségi íz akár 10 percig is eltarthat. Ez természetesen a dohány típusától és a beállított hőmérséklettől függ.

És végül, de nem utolsósorban, ott van a pénzmegtakarítás! Bár a kezdeti befektetés a párologtatókba drágának tűnhet, hosszú távon a párologtatás olcsóbb lesz, mint a cigarettázás.

Táblázat: a dohány párologtatása vs. dohányzás

 

A dohány elpárologtatása

Dohányzás

Használat módja

Gőz belélegzése elektromos berendezéssel

Égő dohányfüst belélegzése

Hőmérséklet

A párologtató 130-200 °C-on párologtatja el az anyagot (a készüléktől és a párologtatandó anyagtól függően akár magasabb hőmérsékleten is).

A cigaretta 900 °C-on ég el

Folyamat

Nincs égés, csak az anyag felmelegítése

A dohányzás égést, azaz a dohány elégetését okozza.

Szag

A cigarettafüstnél jóval kevésbé intenzív illat, a gőz a dohánylevelek aromájára emlékeztet, és a dohány fajtájától függően finom, gyógynövényes vagy enyhén édes jegyeket tartalmazhat.

 

A gőzök általában nagyon gyorsan eloszlanak, így nincs erős szag a helyiségben.

Erős és ragaszkodó

 

Előnyök

  • Kevesebb káros anyag, mint a dohányzás
  • A gőz íze és intenzitása egyénileg beállítható (a készüléktől függően).
  • Segíthet a dohányzásról való leszokásban
  • Nincs kellemetlen füstszag a textíliákban és a lakótérben
  • Elérhetőség (a cigarettát mindenhol árulják)
  • Gyorsaság és kényelem: nincs szükség semmilyen berendezés (párologtató) megvásárlására, a cigaretta nem melegszik túl és nem igényel karbantartást.

Az egészségre gyakorolt hatások

A dohányporszívózás a következő egészségügyi kockázatokkal jár:

 

  • légúti irritáció
  • tüdőkárosodás
  • késleltetett agyfejlődés magzatoknál, gyermekeknél és serdülőknél

Több éves kutatások igazolják, hogy a dohányzás káros az emberi egészségre. Kockázatok:

 

  • tüdő- és szívbetegségek
  • megnövekedett vérnyomás és pulzusszám
  • a rák kialakulásának valószínűsége
  • károsodott fizikai megjelenés (elszíneződött fogak, sárgás és büdös ujjak) 

 

4. A párologtatás vagy a dohányzás rosszabb?

Mit gondolsz, a párologtatás vagy a dohányzás rosszabb? Erre a kérdésre elég könnyű lesz válaszolni, hiszen a cigarettázás egészségre gyakorolt negatív hatásai jól ismertek, a fő probléma a dohány és a papír elégetése, ami a párologtatással elkerülhető.

Mint már említettük, a párologtatás csupán felmelegíti a dohányt a kívánt hőmérsékletre, és gőzt termel. A felhasználó nikotint juttat a szervezetébe, nem pedig a dohány égésekor keletkező egyéb anyagokat, például kátrányt és szén-monoxidot.

A nikotin azonban még mindig erősen addiktív anyag. Azért okoz függőséget, mert dopamint szabadít fel az agyban, ezért érzik jól magukat a felhasználók a párologtatás vagy a dohányzás után. A nikotin nem közvetlenül felelős a dohányzás összes káros hatásáért, de emeli a vérnyomást és gyorsítja a szívműködést, és ez az oka annak is, hogy az emberek a cigaretta rabjává válnak.

A vaping kevésbé káros, mint a dohányzás, de ez nem jelenti azt, hogy teljesen kockázatmentes.

       

Párologtatók vs. cigaretta

5. Káros a párologtatás?

A szakértők egyetértenek abban, hogy a párologtatás lényegesen kevésbé káros, mint a dohányzás, de nem kockázatmentes. Bár a dohány párologtatása kevesebb méreganyagnak teszi ki a felhasználót, mint a dohányzás, a párolgás során olyan vegyi anyagok is felszabadulnak, amelyeknek negatív egészségügyi hatásai lehetnek, nevezetesen:

  • Nikotin: a dohányban található fő pszichoaktív anyag, amely függőséget okoz, emeli a vérnyomást és gyorsabb szívverést okoz.
  • Aldehidek: olyan vegyi anyagok, amelyek kisebb koncentrációban lehetnek jelen a gőzökben. Ezek közé tartozik a formaldehid, amely irritálhatja a légutakat és a szemet, köhögést, hányingert vagy fejfájást okozhat, és hozzájárulhat a rák kialakulásához, valamint az acetaldehid, amely irritálhatja a szemet, az orrot és a torkot, és összefüggésbe hozták a légúti rák kialakulásával.
  • A dohány párologtatásakor ketonok és VOC-k (illékony szerves vegyületek) is felszabadulhatnak. Ezek közé tartozik az aceton, amely irritálhatja a szemet és a légutakat, és nagyobb koncentrációban fejfájást, szédülést és hányingert okozhat, valamint a benzol, amely rákkeltő, és leukémiához és más vérrákos megbetegedésekhez köthető, valamint a központi idegrendszerre is hatással lehet.
  • A policiklikus aromás szénhidrogének (PAH-k) általában a cigarettafüstben vagy az autók kipufogógázában vannak jelen, de néhány ilyen anyag a párolgás során is jelen lehet. Ezek az anyagok károsíthatják az immunrendszert, légúti gyulladást okozhatnak, növelve az asztma és más légzőszervi problémák kockázatát, valamint tüdő-, bőr- és hólyagrákot is okozhatnak.

A vegyi anyagok e csoportjainak mindegyike potenciálisan káros hatással lehet az egészségre, különösen, ha a felhasználó ismételten (rendszeresen) és hosszú időn keresztül van kitéve ezeknek az anyagoknak.

Bár a párologtatás a dohányzás kevésbé káros alternatívájának számít, a felhasználók továbbra is ki vannak téve néhány káros vegyi anyagnak, amelyek a dohányból hő hatására szabadulhatnak fel.

6. A párologtatás jobban függőséget okoz, mint a cigaretta?

A nikotin erősen függőséget okozó anyag, így a dohány párologtatása függőséget okozhat, de nem lehet megmondani, hogy jobban vagy kevésbé függőséget okoz-e, mint a cigarettázás.

Ami az e-cigarettákat illeti, egy 2019-es tanulmány szerint a nikotint tartalmazó e-cigaretták a fiatal felnőttek körében nagyobb függőségi potenciállal bírhatnak, mint a hagyományos cigaretták.

7. A dohány párologtatása segít a dohányzásról való leszokásban?

A dohánylevelek elpárologtatása egyesek számára hasznos eszköz lehet a dohányzásról való leszokáshoz, de nincs olyan tanulmány, amely ezt a lehetőséget vizsgálta és megerősítette volna.

Ami a nikotinos e-cigarettákat illeti, egy 2021-es tanulmány szerint az e-cigaretta napi használata 8-szor nagyobb valószínűséggel teszi lehetővé a dohányzók számára a leszokást. A kutatás a PATH (Population Assessment of Tobacco and Health) tanulmány 2014-2019 közötti adatait értékelte, és olyan dohányosokra összpontosított, akik a vizsgálati időszak kezdetén nem tervezték a leszokást. A vizsgálat végére az e-cigarettát naponta használó dohányosok 28%-a teljesen leszokott a dohányzásról, a dohányosok 45,5%-a pedig napi szinten leszokott a dohányzásról.

Egy másik, 2019-ben végzett randomizált kontrollvizsgálat szintén azt sugallta, hogy az e-cigaretta napi használata 1 év után közel 2-szer nagyobb arányban vezet a dohányzás absztinenciához, mint más nikotinpótló termékeké.

Ha dohányt szív, hogy leszokjon a dohányzásról, ideális esetben arra kell törekednie, hogy végül a párologtatásról is leszokjon. Orvosa vagy egy dohányzásról leszoktató szakember segíthet Önnek a leszokásban.

       

Egy férfi keze elpusztítja a cigarettát, a párologtatás segíthet a dohányzásról való leszokásban

8. Milyen káros hatásai lehetnek a dohányzásnak, a párolásnak vagy más dohánytermékek használatának a környezetre?

"Minden egyes elszívott cigarettával a dohányosok szó szerint elégetik azokat az erőforrásokat, amelyeken létünk múlik" - mondta Dr. Ruediger Krech, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) egészségfejlesztési igazgatója.

A cigaretta- és e-cigaretta-hulladék a környezetbe kerülhet, mérgező vegyi anyagokkal, nehézfémekkel és nikotinmaradványokkal szennyezve a vizet, a levegőt és a talajt. Becslések szerint évente 766 571 tonna cigarettacsikk kerül a környezetbe.

Tudta, hogy egy cigarettacsikk lebomlása legalább 9 hónapig tart? A cigarettaszűrők cellulóz-acetátból készülnek, egy olyan műanyagból, amely csak bizonyos körülmények között, például mikroorganizmusok jelenlétében, hőmérséklet, páratartalom és oxigén hatására bomlik le.

2021-ben világszerte 1 134 292 cigarettacsikk került a vízfolyásokba és strandokra, ami az élelmiszercsomagolások után a második leggyakoribb hulladéktípus a világon.

Előzetes vizsgálatok azt mutatják, hogy a cigarettacsikkekből szerves vegyületek, például nikotin, növényvédőszer-maradékok és fémek szivárognak ki a vízi ökoszisztémákba, és akut mérgezővé válnak a halakra és a mikroorganizmusokra.

Az elektromos cigarettával kapcsolatos hulladék még a cigarettacsikkeknél is komolyabb veszélyt jelent a környezetre, mivel fémeket, áramköröket, eldobható műanyag patronokat, akkumulátorokat és az e-folyadékokban lévő mérgező vegyi anyagokat tartalmaz.

Az akkumulátorok és maguk az elektronikus cigaretták veszélyes anyagokból, például ólomból és higanyból készülnek. A fel nem használt patronok és újratöltők nikotinsókat és nehézfémeket tartalmaznak, amelyek a talajba és a vízfolyásokba szivárognak, vagy az állatok megehetik őket. 

Ehhez jön még az a mítosz, hogy az e-cigaretták passzív kibocsátása ártalmatlan. A felszabaduló gőzök veszélyes anyagokat tartalmaznak, pl:

  • nikotin
  • nehézfémek, szerves és aromás vegyi anyagok ultrafinom részecskéi
  • diacetil
  • benzol (az autók kipufogógázában található vegyi anyag)

Az elhasználódott párologtatók a környezetre is nagy terhet jelentenek, különösen, ha nem megfelelően ártalmatlanítják őket.

       

Egy használt párologtató a repedezett talajon fekszik, ami káros a környezetre

9. Milyen hőmérsékleten párologtassuk el a dohányt?

A párologtatás során a dohányleveleket 200 °C körüli hőmérsékleten hevítik. A gépen a hőmérsékletet maximum 180-200 °C-ra kell állítani, kezdetben ennél kevesebb, 120-150 °C is elegendő. A pipadohány sűrűbb állagú, és 210 °C-on lehet inhalálni.

A gőz hatásában és ízében a hőmérséklet alapvető szerepet játszik. A magasabb hőmérséklet sűrűbb gőzt eredményez. A mai párologtatók többsége lehetővé teszi a hőmérséklet beállítását, és ez lehetőséget ad a felhasználóknak arra, hogy kipróbálják és felfedezzék az ideális hőmérsékletet.

10. Melyik a legjobb párologtató a dohány elpárologtatásához?

Dohány párolásához olyan készülékeket célszerű használni, amelyeket dohány vagy száraz gyógynövények párolására terveztek, és amelyek a vezetéses fűtés elvén működnek.

Alkalmas vape tollakhoz, hordozható párologtatókhoz és asztali párologtatókhoz. A párologtató kiválasztása a felhasználó preferenciáitól függ, mind a hordozható párologtatók, mind a vape pensek kis méretű eszközök, amelyek könnyen elférnek egy zsebben, táskában vagy hátizsákban.

A téglaüzletekben és webáruházakban a párologtatók széles választékából választhat, a hordozható és az asztali készülékektől kezdve az összes tartozékkal együtt, mint például akkumulátorok, szűrők, szájkosarak, buborékfúvókák, tárolóedények, a párologtatók tisztításához szükséges termékek és így tovább.

Az Arizer Solo II Max párologtató, az Arizer Solo 2 párologtató, a Firefly 2+ párologtató vagy a Flowermate Aura párologtató toll alkalmas száraz gyógynövények és dohány fogyasztására.

       

A legjobb párologtató száraz gyógynövényekhez és dohányhoz, a Flowermate Aura fekete párologtató toll

11. Mi keletkezik, amikor a dohányt a párologtatóban melegítik?

Amint a párologtatót bekapcsolják, és a fűtőelem elkezd felmelegedni a kívánt hőmérsékletre, a dohánylevelekből fokozatosan felszabadulnak a kémiai összetevők, és nikotint tartalmazó gőz (aeroszol) keletkezik.

Mi keletkezik, amikor a szárított dohányt párologtatóban melegítik?

  • Alkaloidok - a nikotin mellett más alkaloidok, például nornikotin és anatabin is felszabadulnak
  • Fenolok - aromás vegyületek, amelyek hozzájárulnak a dohány aromájához és ízéhez.
  • Terpének (pinen és limonén) - szerves aromás vegyületek, amelyek a természetben számos növényben előfordulnak.
  • Szénhidrátok (glükóz és fruktóz)
  • Szerves savak (alma- és citromsav)
  • Aldehidek - szerves anyagok hőbomlása során keletkezhetnek.
  • Ketonok, például aceton, amelyek termikus bomlás során keletkezhetnek.
  • Policiklikus aromás szénhidrogének
  • Illékony szerves vegyületek - kis molekulák, amelyek szobahőmérsékleten könnyen elpárolognak

Végül a dohány színe megváltozik (sötétebb barna árnyalatú lesz), a levelek kiszáradnak és törékennyé válnak, az íz és az illat megváltozik, és a dohány molekuláris szerkezetében kémiai változások következnek be.

 

Szerző: HotHouse Cucumber

 

 

Fotó: Shutterstock

"Az ezen a weboldalon, valamint a weboldalon keresztül nyújtott valamennyi információ kizárólag oktatási célokat szolgál. Az itt található információk egyike sem helyettesíti az orvosi diagnózist, és az ilyen információk nem tekinthetők orvosi tanácsadásnak vagy ajánlott kezelésnek. Ez a weboldal nem népszerűsíti, nem támogatja és nem támogatja a kábítószerek vagy pszichotróp anyagok legális vagy illegális használatát vagy bármilyen más illegális tevékenység elkövetését. Kérjük, további információkért tekintse meg a jogi nyilatkozatunkat."